Az előző hét megerősítette a jelentését az 1992-es elnökválasztás alatt főleg a gazdaságra koncentráló Clinton-kampány főhadiszállásán kifügesztett - címben idézett - mondatnak, és újabb példával szolgált arra, hogy az őszinteség nem feltétlenül kifizetődő egy politikusnak: McCaint most igazán kísértették "emberi" pillanatai , amikor bevallotta, hogy a gazdaság kérdésekhez nem ért annyira, mint kellenne.
A republikánus konvenció után, Sarah Palin kiválasztásának köszönhetően jelentősen megugrott a McCaint támogatók száma a közvélemény-kutatások adatai szerint, beérve/megelőzve Obamát, aki egészen nyár végéig magabiztos előnyt élvezett. A Wall Street megroggyanása viszont gyorsan megállította a Palin-vonatot, és miután a gazdaság demokratának kedvező témája került a kampány középpontjába, a héten McCainnél jóval magabiztosabbnak tűnő Obamának sikerült megerősítenie pozícióját.
Itt egy jó kis vicces összefoglalás McCain hetéről a gazdaságpolitikában:
A jelöltek gazdasági programjának bemutatásába inkább nem folynék bele, mert valszeg még John McCainnénél is szerényebb tudásom ezen a téren - inkább a pénteki tv-vita témáira figyelek: külpolitika és nemzetbiztonság. Akit érdekel, itt a Politico beszámolója Obama hétfőn tartott, gazdasági programját ismertető beszédéből, és szintén a Politico cikke McCain útkereséséről, valamint az Economist írása a WallStreet megcsússzanásásáról és a választásra gyakorolot hatásásáról
Ilyen felvezetés után tartják pénteken az első tv-vitát, amelynek témái: külpolitika és nemzetbiztonság, és sokan "mindent eldöntő eseményként" várják. A vita témái McCainnek kedveznek, nem véletlen, hogy Obama az egész hetet floridai vitatáborában tölti, feltehetően keményen készülve a pénteki megmérettetésre, míg a témában otthonosan mozgó McCain főleg kampányolással, és jóval kevesebb felkészüléssel tölti el a hetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése